sárgalé

Ritkán iszok chardonnayt, részben a sikeres ABC kampány miatt (anything but chardonnay/cabernet), részben mert kissé unalmasnak találtam az eddigi kínálatot. Vagyis hát hogy annyira karakterest nem találtam belőle ami felizgatott volna (ellentétben a furmintokkal, olaszrizlingekkel). Mostanság két izgalmas tételbe is belefutottam, mindkettőbe egy esti borzás alkalmával. Először egy zempléni chardonnay fogott meg (Két Szerecsen borlapjáról választva), nagyon kerek volt, olajos, sűrű, egzotikus illatokkal. Chateau Megyer készítette, jól tette, megérdemel öt pontot.
A másikkal a teraszomon futottam össze, forgattam a poharamba, szagolgattam, és nem hittem el. Hihetetlen tiszta, nagyon tükrös, a fentebbinél is sűrűbb anyagot láttam, illatában határozott vaníliával, meg rengeteg, szétszálazni nem is érdemes illatjegyekkel. Ízében hasonlóan összetett, kissé fás, kissé rövid lecsengés. Nálam ez is öt pont. Ja, igen, Szent Andrea, Kovászó a tettes.