A hétvégi nagyszülőzést gondoltuk egy pincelátogatással összekötni, így Tarcalon kötöttünk ki, Berecz Stephanie és Zsolt pincéjében, a Kikeletben. Kicsit tartottam tőle, hogy egyedüli kóstolóként, folyamatos gyerekfigyelem mellett vajon milyen élmény lesz a pincelátogatás: hát nagyon jó volt. Stephanie végigkalauzolt minket a szőlőkben, megnéztük a tarcali arénát, láttunk bányatavat, no meg a hírhedt hatalmas műanyag tokaji üveget is.
Aztán belecsaptunk a pincehidegbe. 8 tételt kóstoltunk, ugyanennyi kis pogácsát fogyasztott el a kölyök, aki előszeretettel próbálta a kóracél tartály csapját kinyitni, csak az éberségünkön múlt hogy lesz 2006-os bor is palackozva.
No és akkor a borsor:
Furmint, 2005: Szép ásványos, hosszú bor, kis kesernyével.
Hárslevelű, 2005: Valahogy nem tetszett, pedig illatra jönnek a hársas illatok, de kissé öregecske bor benyomását keltette.
Furmint, 2006, hordóminta: nagyon gyümölcsös, nagyon laza bor, tetszett
Hárslevelű, 2006, hordóminta: sokkal kerekebb mint a 2005-ös társa, üde, jól iható.
Furmint/Hárs küvé, 2006, hordóminta: nagyon tetszett, a két házasított fajta összes jó tulajdonságát magába foglalja
Late harvest furmint, 2004: lendületes, hatvanegynehány gramm maradékcukorral. Szivesen főzök hozzá valami ázsiai ételt, ez jutott róla eszembe.
Aszú, 5 puttonyos, 2002: nekem a kóstolás kedvence. Meglepte a bor Stephaniet és Zsoltot is, morzsolt kapor, talán kenyérhéj, ilyenek hangzottak el, szép állapotban levő aszú, nem az émelygős, hanem a tényleg friss, üde fajtából.
Aszú, 6 puttonyos, 2003: párom kedvence. Aszalt és friss gyümölcsök, sűrű test, méltó vacsorabefejező bor.
Az egész 2 órás birtok-és borbemutatónak volt egy nagyon kellemes tempója, sokminden szóba került, szőlőmunkán keresztül távolabbi tervekig, gyereknevelésen át a tarcali borkészítőkig. Szép délután volt.
Wednesday, June 27, 2007
kikelet
no, ezt vörös és fehér írta. hm, pont ilyenkor? 9:06 AM 0 comments
Labels: aszú, cuvée, fehér, furmint, hárslevelű, kikelet, tokaj
Friday, June 22, 2007
friss, ropogós
Görögsaláta mellé bor. Nem, ez most nem jött jól össze. Az hittem Szászi Endre friss, 2006-os olaszrizlingje szépen ki fogja egészíteni a friss görög salátát. Hogy nem ezt tette, talán nem a saláta hibája. Inkább a sok szénsavot tartalmazó, nagyon reduktív, ezért nagyon gyümölcsillatú, fajtajellegtelen boré. Hejj, ha ezt tudom, több 2005-ös kerül a pincébe. Ez így gyenge hárompontos olasz. Majd este kiderül az idő szépít-e rajta.
Tovább...no, ezt vörös és fehér írta. hm, pont ilyenkor? 2:19 PM 0 comments
Labels: 3 pont, fehér, olaszrizling, Szászi Endre
Thursday, June 21, 2007
citrusbomba
Hétvégeünnep, kis ázsiai jellegű (házi jellegű kenyér, mi?) chicken tikka, hozzá furmint. Az édesebb fajtából, nevezetesen Demeter Zoltán Late Harvestje, 2004-ből, meg az Intersparból, alkalmi vétel volt. Mindig alkalmi vétel a bor.
Ez mellesleg jó vétel is volt. Finom citrusok, kis alma az egyébként eleinte zárkozott borban, aztán lendületes korty, savak szépen betöltik a szájat, citrusok maradnak az illatból, és lecseng és lecseng és.
7 pont, mert szerettük.
Tuesday, June 19, 2007
falra hányt (7*7 kóstoló)
7*7 borász, 7*7*3 bor. Tudtam hogy menni kell, pláne hogy jön az Orsolya leánykám is, meg nagy kedvenc borászok, ismeretlen boremberek, gyaníthatóan élményborok. tudtam hogy vigyázni kell, óvatoasn kell kóstolni, különben elhajlás lesz a vége, meg másnap lesz. Dehát. Falra hányt borsó.
Szóval lett kóstolva:
fehér
Orsolya pince, Sík-hegy leányka: nagyon zamatos, nagyon ásványos, egyik kedvenc fehérborom lett
Orsolya Chardonnay: ez most nem tetszett annyira
Homonna furmint: hibásnak éreztem a bort, vagy csak túl meleg volt, nem tudom, de utánya gyorsan otthon felbontottam egyet, az rendben volt.
Nobilis furmint: magával ragadó, lendületes
Nobilis hárslevelű: azt hiszem a tokaji hárslevelűk nekem nem ízlenek, ez sem győzőtt meg ennek ellenkezőjéről
Hernyák zöldveltelini: korrekt bor, 'beszélgetős' fajtából
Fekete Béla furmint: ez most nagyon nem...
Kaló zöldveltelini: 120 napig héjon ázott, hihetetlen intenzív bor lett
Takács Lajos furmint 2006: nagyon szép volt
Takács Lajos hárslevelű: a somlai hárslevelűk meg tetszenek, fene érti ezt...
Takács Lajos sauvignon blanc: valami nagyon új sav. blanc, meg kell vele hosszasabban is ismerkedni, hihetetlenül tömény
Németh Attila Veresföldi chardonnay: nagyon rendben volt
Németh Attila "Cserepes" félszáraz küvé: szintén nagyon kellemes bor
Györgykovács Olaszrizling: az egyik kedvenc olaszrizlingemmé vált
Györgykovács furmint: korrekt, ásványok is rendben benne
Györgykovács hárslevelű: rá fogok állni egyszer majd a hárslevelű tesztelésre, ez jó volt, de miért Somló és miért nem tokaj? rejtély...
St. Andrea Napbor: igen, igen, végre új évjáratú napbor, rendben van, szerettem
St. Andrea Örökké: ez nagyon hűde volt, tovább kapott hordót a bor, mint a napbor, vagy kicsit más az összetétel, már nem emlékszem, de sokkal teltebb volt ez a küvé mint a napos.
Tamás olaszrizling: igen, ez is felkerült a kedvenc olaszrizling listára
Bussay szürkebarát: nagyon tömény bor
Ráspi leányka: érdekes, bár nem hengerelt le
Bott Exczellencziás: még nincs teljesen kész, kell neki a palackban is kis idő
Bott furmint 2006: na ez rendben volt már most is, más kategória mint az előző
Bott furmint 2005: dűlők már kiestek a fejemből, jegyzetemből, de ez tetszett akkor épp a legjobban
Demeter furmint: Talán Kakas dűlő, de ez már nem volt biztos akkor, viszont még ízlett, az biztos.
vörös
Ráspi Kékfrankos szelekció: nagyon jól iható, mély bor.
Ráspi Zweigelt: szuper bor, illatban, ízben. Többször is kértem belőle.
Kaló Cab.sauvignon: abszolút lenyűgöző, hihetetlneül összetett bor
Kaló Rozé: valami sok évig hordóban érlelt tétel, én nem tudtam hova tenni, rozénak, sillernek nem volt jó.
Orsolya kadarka: nekem most kicsit zöldnek tűnt, illatában viszont sokat ígért már most is.
Buttler Syrah: nagyon tömény, szép bor
Buttler kadarka, édes: hát ezt sem értettem, nem szeretem az édes kadarkát, úgy döntöttem.
Szecskő Rubintos: kékfrankos és a zweigelt keresztezés, nekem nem tetszett, bár érdekes volt, jegyeztem fel.
St. Andrea Tóbér Kékfrankos: nagyon szép kékfrankos, egyedi ízvilág, nem agyonbarikkolt, nem vékony, pont jól iható.
édes
Szepsy Aszú: nagyon tömény, kevés lendülettel
Királyudvar aszú: itt elfogyott már a jegyzetlési erő...
Scheller Zenit főbor: abszolút tömény, nagyon szép
Németh sárgamuskotály: illatbomba, ízorgia (hát igen, az édesek a végén voltak, kicsit fáradtam már)
Patrícius aszúk : nagyon szépek voltak, lendületesek
Samuel Tinon, gondolom aszú: mint a patríciusé, de lehet csak azért mert egynmás mellett álltak, meg mert macskakörmöt még tudtam rajzolni...
Hát így volt ez...
no, ezt vörös és fehér írta. hm, pont ilyenkor? 4:13 PM 0 comments
Wednesday, June 6, 2007
Nyári bor
Jó, tudom. Nyilván kézenfekvő Nyári Ödön bor kóstolás után ez a cím, mindegy, azért vannak a kézenfekvő dolgok hogy használjuk őket.
Nyűgös, morcos nap volt tegnap, úgyhogy kénytelen voltam (kezdődő alkoholmizmusom lenne? kénytelen voltam! ha!) megbontani valami feldobós bort, Nyári Ödön 2005-ös olaszrizlingjét hozta fel a vakszerencse (párom) a pincéből. A 2006-os már kóstolva és dícsérve lett egyszer, hát ez túltesz rajta. Nem mondanám meg hogy acéltartályos, nagyon egyben van, lendületes savak, finom, diszkrét kesernye a lecsengésben, fajtajelleg, termőhely mind ott figyel egy kis korty borban. Laposa, Szászi, Nyár, Sheller: csak így tovább. Tessék faggatni a Balaton-felvidéket.
5 pont, felülről.
no, ezt vörös és fehér írta. hm, pont ilyenkor? 1:35 PM 0 comments
Labels: 5 pont, fehér, Nyári Ödön, olaszrizling, Szent-György hegy
Tuesday, June 5, 2007
pinot fröccs
Gondoltam megnézem mit csinál az utolsó üveg Orsolya pinóm, ha főzök neki spárgás-zöldborsós rizottót. Hát pezsgett. Pedig olyan jól indult az egész: kibontottam, és egyből megcsapott az a jellegzetes pinós illat, ami nekem leginkább az istállót idézi, aztán elkezdett kinyílni, megjelntek a gyümölcsök benne. A pohár falán viszont kis buborékok igyekeztek felfelé.
Megkóstoltam, ízben volt egy kis csípősség, de nem volt hibás, vagyis nem éreztem hibásnak a bort. Pár órát szellőzött ezek után a palack, ez alatt szépen elment belőle az összes szénsav. Közben a borászékkal abban maradtunk hogy almasav bomlott a palackban.
Másnap a tétel még szebb formáját mutatta, ekkor persze már csak sonkát meg rozskenyeret tudtam hozzá enni.
Végülis korrekt bor lett belőle, most 4 pontnál nem éreztem többnek. Ha nem szénsavas állapotban találjuk, akkor kellemes 'mindennapok bora'.
no, ezt vörös és fehér írta. hm, pont ilyenkor? 10:50 AM 0 comments
Labels: 4 pont, Orsolya, pinot noir, vörös