Hát ez most nem esett jól.
Elmentünk a badacsonyi körséta után (az sem esett jól, hátizsákban gyerekkel felfele menni folyamatosan mitől esne jól) a pincéhez. Kicsit örültek nekünk, hogy nem édesbort kérünk, aztán elkezdtük megkóstolni a friss borokat és a somlai rizlingnél (második tétel volt!) komolyan elgondolkodtam hogy ezt el kéne önteni. Mondtam a néninek, hogy hát ez meg micsoda. Ő mondta hogy ja, a somlai, az még nincs kész, csak már "muszáj volt" lepalackozni, kitenni. Nem.Szabad.Szerintem.
Aztán kicsit vitatkoztunk a badacsonyi rizlingen, miszerint az most kerek-e már (szerintem nem, szerintem még van egy zavaró kesernye a végén, ami túl sok kesernye, szerintük az a fajtajelleg), megdicsértük a szürkebarátot, nagyon tetszett a juhfark, oszt jónapot. Sárgamuskotály elfogyott, bazalt cuvée-t és szentgyörgy-hegyi rizlinget elvitte a cica (Cora+Interspar), szelektált tételek decemberig nincsenek (állítólag borfaluban volt hárslevelű, itt nem szabad megmutatni).
Így megy ez.
Tuesday, August 21, 2007
Lapos a
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
1 comment:
Én is voltam fent náluk, ráadásul volt szerencsém a környéken tartózkodni fél lábbal 6 hosszú évig (tapolcai barátnő). Akkor még volt bazaltküvé, stb., hoztam is pár üveggel. Hozta a szokásos minerális blabla, helyi vonalat. Ebben az ügyben Hamvast érdemes felütni (Badacsony-Szt.György-hegy párhuzam), aztán elgondolkodni, hogy mit keresnek itt a hiperek. Semmit. Ha meg valamit lepalackozni "muszáj", az pénzügy. Turba. Hiper.
Post a Comment